forked from konkoly/konkoly.github.io
-
Notifications
You must be signed in to change notification settings - Fork 0
/
Copy pathkepler_hu.html
451 lines (343 loc) · 23.9 KB
/
kepler_hu.html
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
440
441
442
443
444
445
446
447
448
449
450
451
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1" />
<meta name="keywords" content="astrophysics, Kepler, period doubling, RR Lyrae, Cepheid, asteroseismology, stellar oscillations, pulsation, radial, nonradial"/>
<meta name="description" content="Homepage of the Kepler Group at the Konkoly Observatory"/>
<link href="style.css" rel="stylesheet" type="text/css" />
<title> Kepler </title>
<script src="equalcolumns.js" type="text/javascript"></script>
<link rel="shortcut icon" href="images/favkep.gif">
<script type="text/javascript">
var _gaq = _gaq || [];
_gaq.push(['_setAccount', 'UA-21262945-1']);
_gaq.push(['_trackPageview']);
(function() {
var ga = document.createElement('script'); ga.type = 'text/javascript'; ga.async = true;
ga.src = ('https:' == document.location.protocol ? 'https://ssl' : 'http://www') + '.google-analytics.com/ga.js';
var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s);
})();
</script>
</head>
<body>
<div id="container">
<div id="header">
</div>
<div id="content">
<div id="left">
<br><br><br><br><br><br>
<div class="menu">
<div class="menuheader"><h3>Menu</h3></div>
<div class="menucontent">
<ul>
<li><a href="index.html"><font color="#bbbbbb">About KIK</font></a></li>
<li><a href="kepler.html"><font color="#c4ab6b">About Kepler</font></a></li>
<ul>
<li><a href="kepler.html"><font size="1">in English </font></a><img src="images/en.png" width="16" height="10"></li>
<li><a href="kepler_hu.html"><font size="1" color="#c4ab6b">in Hungarian </font></a><img src="images/hu.png" width="16" height="10"></li>
</ul>
<li><a href="members.html"><font color="#bbbbbb">KIK members</font></a></li>
<li><a href="research.html"><font color="#bbbbbb">Research</font></a></li>
<li><a href="grants.html"><font color="#bbbbbb">Grants</font></a></li>
<li><a href="papers.html"><font color="#bbbbbb">Publications</font></a></li>
<li><a href="data.html"><font color="#bbbbbb">Downloadable light curves</font></a></li>
<li><a href="media.html"><font color="#bbbbbb">In the media</font></a></li>
<li><a href="students.html"><font color="#bbbbbb">For students</font></a></li>
<li><a href="contact.html"><font color="#bbbbbb">Contact</font></a></li>
<li><a href="links.html"><font color="#bbbbbb">Links</font></a></li>
<li><a href="http://www.konkoly.hu/kepler/" target="new"><font color="#bbbbbb">Internal pages</font></a></li>
<li><a href="https://www.diamond-congress.hu/kasc5/" target="new"><font color="#bbbbbb">2012 KASC5 Conference</font></a></li>
<li><a href="ktia2013.html"><font color="#bbbbbb">KTIA pályázat <font size="2"> URKUT_10-1-2011-0019</font></a></li>
</ul>
</div>
<div class="menufooter"></div>
</div>
</div>
</div>
<div id="right_res">
<br><br><br><br><br><br>
<div class="menuheader"><h3>Hírek</h3></div>
<div class="menucontent">
<p1><font color="#c4ab6b">2015 október</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">A csoportunk által rendezendő visegrádi RR Lyrae
konferencia <a href="First_announcement.pdf"> <font size="1.5">első hírlevele</a>.</a>
</a></font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 szeptember</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">K2 (Step-1) Step-2 távcsőidő-pályázat beadási határideje a 8. és 10.
mezőkre: 2015 (augusztus 6) szeptember 23.</a>
</a></font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 február</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">K2 távcsőidő-pályázat beadási határideje a
6. és 7. mezőkre: 2015 február 27.</a>
</a></font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 január</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb"><font size="1"></font><font size="1.5" color="#bbbbbb">
Elérhető a kutatócsoport <a href="kepler_kik.pdf"> <font size="1.5">előző évi beszámolója </a>.
</font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 január</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb"><font size="1"></font><font size="1.5" color="#bbbbbb">
Az első, <a href="http://adsabs.harvard.edu/cgi-bin/bib_query?arXiv:1501.05967"> <font size="1.5">kisbolygókról szóló Kepler-publikációnk</a>
az Astronomical Journal folyóiratban fog megjelenni.
</font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 január</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">Elfogadták az RR Lyrae és cefeida
pályázatainkat a 4-es és 5-ös K2-mezőkre.
</font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2014 május</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb"><font size="1"></font><font size="1.5" color="#bbbbbb">
Megjelent az első <a href="http://www.konkoly.hu/cgi-bin/IBVS?6108"> <font size="1.5"> K2 RR Lyrae publikációnk</a> az IBVS folyóiratban.
</font></font> </p1><br>
</div>
<div class="menufooter"></div>
</div>
</div>
<div id="middle">
<div class="post">
<div class="postheader"><h1>A Kepler űrmisszió</h1></div>
<br><br>
<ul>
<li><a href="kepler_hu.html#intro"><font size="1">Bevezetés</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#hist"><font size="1">Történet</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#tel"><font size="1">A teleszkóp</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#orb"><font size="1">A Kepler pályája</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#fov"><font size="1">A Kepler-mező és a célpontok</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#launch"><font size="1">Start és a fontosabb dátumok</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#op"><font size="1">A Kepler működése</font></a></li><br>
<li><a href="kepler_hu.html#res"><font size="1">Kepler-eredmények</font></a></li>
</ul>
<br>
<p><a name="intro"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>Bevezetés</b></a></font></p>
<p> A Kepler a NASA Discovery osztályú missziója, melyet 2009 márciusában indítottak útjára.
A küldetés célja, hogy Föld méretű bolygókat találjon a lakhatósági zónában tranzit
módszerrel, és azok gyakoriságát vizsgálja. A 95 cm-es Schmidt-távcső Föld-követő
pályáról rögzített, 105 négyzetfokos területet monitoroz folyamatosan, akár 6 éven keresztül.
A pálya eddig elérhetetlen fotometriai pontosságot és stabilitást garantál. A bolygókeresést
asztroszeizmológiai vizsgálatok egészítik ki, melyek segítségével a csillagokról és
bolygórendszereikről is többet megtudhatunk. A Keplerhez számtalan egyéb asztrofizikai
vizsgálat kötődik, melyek mindegyike a korábban elképzelhetetlen pontosságú
fotometriai adatok vizsgálatára épül. A misszó <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Kepler"
target="new">Johannes Keplerről</a> (1571-1630), a híres matematikusról és csillagászról
kapta a nevét, aki a bolygómozgások róla elnevezett törvényeit dolgozta ki. A Kepler
eredményei egy lépéssel közelebb visznek annak a filozófiai kérdésnek a megválaszolásához, hogy
egyedül vagyunk-e az Univerzumban?
</p>
<p><a name="hist"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>Történet</b></a></font></p>
<p> A Kepler-misszió története több mint 25 évre nyúlik vissza. Rosenblatt (1971) egy
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/1971Icar...14...71R">cikkében</a> kvantitatív leírást
adott arról, hogy a tranzit módszerrel hogyan lehet exobolygók méretét és keringési periódusát
meghatározni. Egy másik <a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/1984Icar...58..121B">dolgozatban</a>
Borucki és Summers (1984) korrigálták a detektálás valószínűségét, és kimutatták, hogy legalább
13000 csillag földfelszínről történő szimultán megfigyelése elégséges a Jupiter méretű
bolygók felfedezéséhez, de a Föld méretű planéták detektálásához elengedhetetlen a légkörön
kívülre helyezett teleszkóp. A nyolcvanas években a NASA egy szilícium-fotodiódákon alapuló
többcsatornás fotométer fejlesztését és tesztelését szorgalmazta. Később a tervet módosították,
a diódákat töltéscsatolt eszközökre (CCDk-re) cserélték. A Kepler elődjét, amit ekkor még
FRESIP-nek hívtak (FRequency of Earth-Size Inner Planets: Föld méretű, belső bolygók
gyakorisága) 1992-ben javasolták először a NASA-nak. A kilencvenes évek folyamán számos
pályázatot utasítottak el; a csoportnak először demonstrálnia kellett, hogy nagyszámú
csillag szimultán, nagy pontosságú földi, majd űrbeli fotometriája is megvalósítható. Ennek
érdekében megépítettek egy fotométert, mely a Lick Obszervatórium egy használaton kívüli kupolájába
került, és távolról működtették. Végül a NASA 2001-ben fogadta el a Kepler koncepcióját.
Részletesebb összefoglaló <a href="http://kepler.nasa.gov/Mission/QuickGuide/history/">itt</a>
érhető el a Kepler-misszió történetéről</a> William Borucki, a Kepler-misszió vezetőjének
tollából. </p>
<p><a name="tel"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>A teleszkóp</b></a></font></p>
<p>
<a href="images/photometer_hu.gif" target="new"><img src="images/photometer_hu.gif" width="480" align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br></p>
<p> A Kepler egy 95 cm apertúrájú Schmidt-távcső, 1,4 m átmérőjű főtükörrel.
Széles, 105 négyzetfokos (12 fok átmérőjű) látómezeje lehetővé teszi több mint 150000 csillag
folyamatos és szimultán megfigyelését minimum 3,5 évig. A műszer legalább 6 esztendeig képes működni,
így lehetséges, hogy meghosszabbítják a misszió élettartamát, hogy a csillaguktól távolabb keringő
és kisebb bolygókat is találjanak. A berendezés lelke a fókuszfelületre illeszkedő detektorrendszer,
mely 42 CCD-t (töltéscsatolt eszközt) tartalmaz, jellegzetes, kereszt alakú elrendezésben. Minden CCD 2200x1024
pixelből áll, és a telítődés kivédésére 6 másodpercenként történik a kiolvasás. A műszer fehér fényben
érzékeny, vagyis a spektrum látható tartományát fedi le. A fotométer nem készít képeket, csak előre
kiválasztott célpontokhoz tartozó pixelekadatokat tárolnak, és töltenek le. Ez az összes pixelszám mintegy 5%-a.
Azonban technikai okokból havonta egyszer letöltik az összes pixel alkotta képet, ezt full frame image-nek (FFI)
nevezik. A csillagok képe szándékosan defokuszált, ami javítja a fotometriai pontosságot.
<br><br>
<a href="images/CCD.jpg" target="new"><img src="images/CCD.jpg" width="480" align="center"></a>
<i>A detektorrendszer a laboratóriumban. Fotó: NASA</i><br><br></p>
<p><a name="orb"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>A Kepler pályája</b></a></font></p>
<br><p>
<a href="images/orbit_hu.gif" target="new"><img src="images/orbit_hu.gif" width="480" align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br></p>
<p>
A jó hatásfokú bolygótranzit-detektáláshoz elengedhetetlen, hogy folyamatosan monitorozzuk a kiválasztott
mezőt, ehhez pedig szükséges, hogy a látómező az eklipitka síkjától távol legyen, így a Nap és a
Hold nem takarja el azt időről időre. A Kepler-mező ezeknek a feltételeknek megfelel,
és a galaktikus síkhoz is közel fekszik, ennélfogva a csillagsűrűség is kellően magas.
A Nap-Föld-Hold elkerülésének együttes kritériumát teljesítő optimális pályának egy ún. Föld-követő,
372,5 napos keringési periódusú Nap körüli pálya bizonyult. Ezen a pályán az űreszköz lassan eltávolodik
a Földtől, és mintegy fél csillagászati egység távolságra jut a negyedik év végére. Ennek megfelelően
az adatátvitelre fordítható sávszélesség is fokozatosan csökken. A napelemtáblák folyamatos megvilágításának
érdekében a távcső 90 fokos fordulatot hajt végre a tengelye körül minden negyedévben. A CCD-k elhelyezkedése
folytán a látómező változatlan marad, de a célpontok más és más pixelekre és eltérő detektorra esnek. A
Q0 a 10 napos üzembehelyezési periódust jelenti, a Q1 33 napig tartott, és Q2 volt a Kepler működésének
első teljes negyedéve.
<p><a name="fov"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>A Kepler-mező és a célpontok</b></a></font></p>
<p> A műszer képes 4-szigma biztonsággal észlelni egy Föld méretű bolygó tranzitját egy m<sub>V</sub>=12
G2V (Nap típusú) csillag előtt, 6,5 órás integrációval számolva. A bolygótalálat maximalizálása egy, a galaktikus
fősíktól néhány fokra eső terület kiválasztásához vezetett. Ez a csillagmező a Hattyú és a Lant
csillagképek határán helyezkedik el, érintve a Sárkány csillagképet is. A Kepler indítása előtt három ismert
exobolygó volt a területen: a TReS-2, a HAT-P-7b és HAT-P-11b. Érdemes megemlíteni, hogy 4 nyílthalmaz is van a
mezőben, ezek: az NGC 6819, az NGC 6811, az idős NGC 6791 és az NGC 6866, amely a legfiatalabb a négy közül.
A korai Kepler-adatok elemzése <a href="http://arxiv.org/abs/1006.2815">1879 fedési kettőscsillag</a>
felfedezését eredményezte.
<br><br>
<a href="images/FOV.jpg" target="new"><img src="images/FOV.jpg" width="480" align="center"></a>
<i>Fotó: Carter Roberts</i><br><br>
A 105 négyzetfokos terület elég nagy ahhoz, hogy sok Nap-szerű csillagot tartalmazzon, ugyanakkor a csillagok
összelógása (blending) ne okozzon kezelhetetlen problémákat. A 150000 fő célpont fényessége 9 és 16 magnitúdó
közé esik, de a műszer akár 20 magnitúdós csillagokat is kellő pontosággal képes észlelni. Bár a 7 magnitúdó
körüli csillagok fénye már erőteljesen szaturálódik (szétfolyik), ez esetben sem lehetetlen az extrém pontos
fényességmérés, minthogy a fluxus nagy pontossággal megőrződik. A csillagok képe 4 ívmásodperc nagyságúra
defokuszált a fotometria pontosság növelése érdekében. Az expozíciós idő 6 másodperc, de 30 percnyi mérést
átlagolnak (long cadence, LC) mielőtt az adatokat havi rendszerességgel letöltik. Azonban a célpontok kis részénél
sokkal gyakoribb mintavételre is lehetőség van, így ezen short cadence (SC) célpontok fénygörbéje
1 perces átlagolású.
<p><a name="launch"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>Start és fontosabb dátumok</b></a></font></p>
<p>
<a href="images/launch.gif" target="new"><img src="images/launch.gif" width="480" align="center"></a>
<i>Fotó: NASA/Kim Shiflett </i><br><br></p>
<ul>
<li><font color="#bbbbbb" size="2">- <font color="#c4ab6b">2009. március 7.</font> indítás Cape Canaveralről Delta-II-es hordozórakétával
<li>- <font color="#c4ab6b">2009. április 8.</font> első észlelések
<li>- <font color="#c4ab6b">2009. május 12.</font> tudományos célú vizsgálatok kezdete
<li>- <font color="#c4ab6b">2009. augusztus</font> Az első eredmények korábban ismert exobolygókról és a Kepler teljesítményéről
<li>- <font color="#c4ab6b">2010. január</font> Az első exobolygók felfedezése
<li>- <font color="#c4ab6b">2010. június</font> 306 fedésibolygó-jelölt bejelentése
<li>- <font color="#c4ab6b">2010. augusztus</font> Az első többszörös fedési rendszer felfedezése (Kepler-9b és -9c)
<li>- <font color="#c4ab6b">2011. január</font> A Kepler felfedezi az első kőzetbolygót (Kepler-10b)
<li>- <font color="#c4ab6b">2011. február</font> A Kepler-11b-g felfedezése: az első rendszer, amely 6 fedési bolygót tartalmaz
<li>- <font color="#c4ab6b">2011. február</font> 1235 bolygójelölt közzététele
<li>- <font color="#c4ab6b">2011. december</font> Az első Kepler Tudományos Konferencia
<li>- <font color="#c4ab6b">2012. február</font> A bolygójelöltek száma 2321-re emelkedik
<li>- <font color="#c4ab6b">2012. április</font> A Keplert 4 évvel meghosszabbították
<li>- <font color="#c4ab6b">2012. november</font> A kiterjesztett Kepler-misszió kezdete
</font>
</ul>
</p>
<p><a name="op"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>A Kepler működése</b></a></font></p>
<p>
A program működtetését és igazgatását több szervezett végzi összehangoltan. Ebben vezető
szerepet játszik a NASA Ames Kutatóközpontja (Moffett Field, Kalifornia), ezenkívül a
Légkör- és Űrfizikai Laboratórium (LASP), a Ball Aerospace & Technologies Corp., a
NASA Sugárhajtómű Laboratóriuma (JPL) és az Űrteleszkóp Tudományos Intézet (Space Telescope
Science Institute, STScI). A telekommunikációt és a navigációt a NASA hálózata (Deep Space Network)
biztosítja.
<br>
A Kepler három különböző kutatói körnek végez megfigyeléseket:
<br>
(1) 150000 Nap típusú, fősorozati csillag körül folyik a bolygókeresés. A nyers adatok redukálását és
a további adatfeldolgozást a Kepler Science Office végzi. A bolygókeresés, a jelöltek rangsorolása, a
megerősítő észlelések és az adatok értelmezése a Kepler Science Team és meghívott munkatársak
kizárólagos feladata.
<br>
(2) A Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (<a href="http://astro.phys.au.dk/KASC/" target="new">KASC</a>)
mintegy 6000 csillag pulzációját és oszcillációit vizsgálja. A szeizmológiai eredmények a bolygókutatást is segítik,
hiszen pontos tömeg-, sugár- és koradatot szolgáltatnak a bolygók gazdacsillagairól. A pulzáló változócsillagok
minden típusának képviselői szerepelnek a KASC listáján, ezek mindegyikéről eddig elérhetetlen pontosságú
és folyamatos adatokat szállít a Kepler-űrtávcső.
<br>
(3)
A Kepler Guest Observer programon (<a href="http://keplergo.arc.nasa.gov/" target="new">GO</a>) keresztül mindenki
pályázhat Kepler-megfigyelésekre évente egyszer. Mindenféle célpont megfigyelésére van lehetőség, (pl. fedési
kettősök, aktív csillagok, kataklizmikus változók, aktív galaxismagok stb.), az exobolygókat kivéve. A Guest
Observer programra 3000 long-cadence és 25 short-cadence célpontot biztosítanak.
</p>
<p><a name="res"><font color="#c4ab6b" size="2"><b>Kepler-eredmények</b></a></font></p>
<p>
<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090807-kepler-elso-eredmenyek.html">HAT-P-7b</a>
<br><br>
<a href="images/HAT-P-7b_hu.jpg" target="new"><img src="images/HAT-P-7b_hu.jpg" width="480" align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br>
Röviddel a tudományos program kezdete után a Kepler a korábban felfedezett HAT-P-7b exobolygón
demonstrálta teljesítőképességét. Nemcsak a másodlagos feédseket fedezte fel (amikor a bolygó a
csillag mögé kerül), hanem a rendszer lassan változó kicsiny fényváltozását is kimutatta, ami a forró Jupiter
típusú bolygó fázisváltozásának tulajdonítható. A jelenség hasonló a Naprendszer belső bolygóinak (Merkúr
és Vénusz) fázisváltozásához. A megfigyelés bizonyította, hogy a Kepler elérte a Föld-méretű bolygók
tranzitjának kimutatásához szükséges pontosságot.
<br><br>
<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20100105-kepler-elso-bolygok.html">Az első öt Kepler-exobolygó</a>
<br><br>
<a href="images/elso5_hu.jpg" target="new"><img src="images/elso5_hu.jpg" width="480"align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br>
Az első 43 nap megfigyelési adatainak vizsgálata 5 új Kepler-exobolygó felfedezéséhez vezetett, ezek:
Kepler-4b, -5b, -6b, -7b és -8b. A keringési periódusaik rövidek, 3,2 és 4,9 nap közé esnek. Négy közülük
forró Jupiter, míg a Kepler-4b a Neptunuszhoz hasonló. Felszíni hőmérsékletük 1500-2000 K közé esik.
<br><br>
<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20100827-kepler-9-bolygok.html">Kepler -9: az első többszörös fedési bolygórendszer</a>
<br><br>
<a href="images/kepler9.jpg" target="new"><img src="images/kepler9.jpg" width="480"align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br>
A Kepler-9 az elsőként felfedezett olyan exobolygórendszer, ahol egynél több bolygó is elfedi a központi csillag korongjának
egy részét.
A Kepler-9b and -9c jelű bolygók Szaturnusz-méretűek, keringési periódusuk 19 és 38 nap. Az 1:2 arányú rezonancia
erős kölcsönös gravitációs kölcsönhatást jelent a két bolygóra nézve, és megerősíti, hogy a két égitest valóban
ugyanazon csillag körül kering. Ezenfelül a rezonancia hatását felhasználva a bolygók tömegét is kiszámíthatjuk, anélkül,
hogy földi spektroszkópiai méréseket kellene igénybe vennünk. A rendszerben egy további forró szuperföldet (Kepler-9d) is
találtak, melynek keringési periódusa 1,6 nap, sugara pedig másfélszerese a Földének.
<br><br>
<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20110111-kepler-10b.html">A Kepler első kőzetbolygója: a Kepler-10b</a>
<br><br>
<a href="images/kepler10b.jpg" target="new"><img src="images/kepler10b.jpg" width="480"align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br>
A Kepler-10b a legkisebb kőzetbolygó volt felfedezésekor. Mérete 1,4-szerese bolygónkénak, tömege 4,6 Föld-tömeg.
Átlagos sűrűsége 8,8 g/cm<sup>3</sup>, ami a tiszta vasnak felel meg. A planéta szülőcsillaga idős,
alacsony aktivitást mutató Nap-szerű csillag. A keringési periódus mindössze 20 óra, ennek megfelelően a bolygó
becsült felszíni hőmérséklete 1800 K, emiatt szilárd felszín helyett lávaóceán boríthatja a bolygót.
<br><br>
<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20110202-kepler-hatos.html">Az első hat fedési bolygót
tartalmazó rendszer: a Kepler-11</a>
<br><br>
<a href="images/kepler11.jpg" target="new"><img src="images/kepler11.jpg" width="480"align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br>
A figyelemre méltó Kepler-11 rendszer 6 fedési exobolygót tartalmaz. Mindegyik szuper-Föld méretű: 2,0-4,5
Föld-sugarú. A bolygórendszer dinamikai értelemben telített (a stabilitás veszélyeztetése nélkül nem
lehetnének közelebb a bolygók) és meglepően lapos (azaz közel egy síkban keringenek az égitestek). A belső
öt planéta a Vénusz pályáján belül mozogna, ha a Naprendszerbe helyeznénk őket. Keringési periódusuk 10 és 47 nap
közé esik, míg a hatodik bolygó (Kepler-11g) 118 napos periódusú. A felfedezés fontos információkkal
szolgál a bolygórendszerek kialakulásával, fejlődésével és dinamikájával kapcsolatban.
<br><br>
<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20110203_kepler-foldek.html">1235 bolygójelölt</a>
<br><br>
<a href="images/kepler_cand2_hu.jpg" target="new"><img src="images/kepler_cand2_hu.jpg" width="480"align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br>
2011. február 2-án a NASA egy lélegzetelállító, 1235 bolygójelöltből álló listát tett közzé. A lista elérhető
a <a href="http://archive.stsci.edu/kepler/">MAST adatbázisban</a>. Egyes becslések alapján a jelöltek akár 50-80%-a is
valódi bolygónak bizonyulhat. A talált rendszerek között 170 több bolygót tartalmaz, 68 Föld méretű planéta (néhányuk
még kisebb, Mars méretű is van köztük), 54 kering a lakhatósági zónában, ami azt jelenti, hogy akár folyékony
víz is lehet a felszínükön. Öt Föld méretű bolygójelölt kering a központi csillaga által kijelölt lakhatósági zónában.
Ezek a csillagok kisebbek és halványabbak Napunknál. A mai csillagászat Szent Gráljait, a Nap-szerű csillagok körül, a
Földhöz hasonló pályán keringő, Föld méretű bolygókat a Kepler-program később, több fedés megfigyelésével fogja
felfedezni. Ez az öt objektum kiemelkedően érdekes, mert ezek potenciálisan alkalmasak lehetnek az élet hordozására.
Az alábbi ábrán a bolygójelöltek mérete látható a keringési periódusuk függvényében.
<br><br>
<a href="images/kepler_cand_hu.jpg" target="new"><img src="images/kepler_cand_hu.jpg" width="480"align="center"></a>
<i>Illusztráció: NASA</i><br><br><br>
<br>
További eredmények, felfedezések:
<br>
<a href="http://kepler.nasa.gov/Mission/discoveries/papers/">Kepler-felfedezések, cikkek</a>
<br>
<a href="http://keplergo.arc.nasa.gov/PublicationsExoplanets.shtml">Kepler exobolygós eredmények</a>
<br>
<a href="http://keplergo.arc.nasa.gov/PublicationsAstrophysics.shtml">Asztrofizika a Keplerrel</a>
<br>
<a href="http://kepler.nasa.gov/Science/ForScientists/papersAndDocumentation/SOCpapers/">A Kepler Science
Operations Center technikai publikációi</a>
<br>
</p>
</div>
<div class="postfooter"></div>
</div>
<div class="post"></div>
</div>
<div id="footer">
<span>Copyright © 2011-2015 Róbert Szabó All rights reserved.<br>
Best viewed using Firefox. Enable javascript for correct display.</span> </div>
</div>
</body>
</html>