forked from konkoly/konkoly.github.io
-
Notifications
You must be signed in to change notification settings - Fork 0
/
Copy pathresearch_hu.html
326 lines (265 loc) · 17.4 KB
/
research_hu.html
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1" />
<link href="style.css" rel="stylesheet" type="text/css" />
<title> KIK Eredmények </title>
<script src="equalcolumns.js" type="text/javascript"></script>
<link rel="shortcut icon" href="images/favkep.gif">
<script type="text/javascript">
var _gaq = _gaq || [];
_gaq.push(['_setAccount', 'UA-21262945-1']);
_gaq.push(['_trackPageview']);
(function() {
var ga = document.createElement('script'); ga.type = 'text/javascript'; ga.async = true;
ga.src = ('https:' == document.location.protocol ? 'https://ssl' : 'http://www') + '.google-analytics.com/ga.js';
var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s);
})();
</script>
</head>
<body>
<div id="container">
<div id="header">
</div>
<div id="content">
<div id="left">
<br><br><br><br><br><br>
<div class="menu">
<div class="menuheader"><h3>Menu</h3></div>
<div class="menucontent">
<ul>
<li><a href="index.html"><font color="#bbbbbb">About KIK</font></a></li>
<li><a href="kepler.html"><font color="#bbbbbb">About Kepler</font></a></li>
<li><a href="members.html"><font color="#bbbbbb">KIK members</font></a></li>
<li><a href="research.html"><font color="#c4ab6b">Research</font></a></li>
<ul>
<li><a href="research.html"><font size="1">in English </font></a><img src="images/en.png" width="16" height="10"></li>
<li><a href="research_hu.html"><font size="1" color="#c4ab6b">in Hungarian </font></a><img src="images/hu.png" width="16" height="10"></li>
</ul>
<li><a href="grants.html"><font color="#bbbbbb">Grants</font></a></li>
<li><a href="papers.html"><font color="#bbbbbb">Publications</font></a></li>
<li><a href="data.html"><font color="#bbbbbb">Downloadable light curves</font></a></li>
<li><a href="media.html"><font color="#bbbbbb">In the media</font></a></li>
<li><a href="students.html"><font color="#bbbbbb">For students</font></a></li>
<li><a href="contact.html"><font color="#bbbbbb">Contact</font></a></li>
<li><a href="links.html"><font color="#bbbbbb">Links</font></a></li>
<li><a href="http://www.konkoly.hu/kepler/" target="new"><font color="#bbbbbb">Internal pages</font></a></li>
<li><a href="https://www.diamond-congress.hu/kasc5/" target="new"><font color="#bbbbbb">2012 KASC5 Conference</font></a></li>
</ul>
</div>
<div class="menufooter"></div>
</div>
</div>
</div>
<div id="right_res">
<br><br><br><br><br><br>
<div class="menuheader"><h3>Hírek</h3></div>
<div class="menucontent">
<p1><font color="#c4ab6b">2015 október</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">A csoportunk által rendezendő visegrádi RR Lyrae
konferencia <a href="First_announcement.pdf"> <font size="1.5">első hírlevele</a>.</a>
</a></font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 szeptember</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">K2 (Step-1) Step-2 távcsőidő-pályázat beadási határideje a 8. és 10.
mezőkre: 2015 (augusztus 6) szeptember 23.</a>
</a></font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 február</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">K2 távcsőidő-pályázat beadási határideje a
6. és 7. mezőkre: 2015 február 27.</a>
</a></font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 január</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb"><font size="1"></font><font size="1.5" color="#bbbbbb">
Elérhető a kutatócsoport <a href="kepler_kik.pdf"> <font size="1.5">előző évi beszámolója </a>.
</font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 január</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb"><font size="1"></font><font size="1.5" color="#bbbbbb">
Az első, <a href="http://adsabs.harvard.edu/cgi-bin/bib_query?arXiv:1501.05967"> <font size="1.5">kisbolygókról szóló Kepler-publikációnk</a>
az Astronomical Journal folyóiratban fog megjelenni.
</font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2015 január</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb">Elfogadták az RR Lyrae és cefeida
pályázatainkat a 4-es és 5-ös K2-mezőkre.
</font></font> </p1><br>
<p1><font color="#c4ab6b">2014 május</font> <br>
<font size="1.5" color="#bbbbbb"><font size="1"></font><font size="1.5" color="#bbbbbb">
Megjelent az első <a href="http://www.konkoly.hu/cgi-bin/IBVS?6108"> <font size="1.5"> K2 RR Lyrae publikációnk</a> az IBVS folyóiratban.
</font></font> </p1><br>
</div>
<div class="menufooter"></div>
</div>
</div>
<div id="middle">
<div class="post">
<div class="postheader"><h1>A KIK tudományos eredményei</h1></div>
<br><br>
<ul>
<li><a href="research_hu.html#koi13"><font size="1">Gyorsan forgó csillag különös kísérővel</font></a></li><br>
<li><a href="research_hu.html#trin"><font size="1">Triplán fedő csillaghármas felfedezése</font></a></li><br>
<li><a href="research_hu.html#PD"><font size="1">Perióduskettőződés felfedezése RR Lyrae csillagokban</font></a></li><br>
<li><a href="research_hu.html#hyd"><font size="1">A perióduskettőződés hidrodinamikai modellezése</font></a></li><br>
<li><a href="research_hu.html#zoo"><font size="1">A modulált Kepler RR Lyrae csillagok kaleidoszkópja</font></a></li><br>
<li><a href="research_hu.html#cep"><font size="1">Cefeidák a Kepler-mezőben</font></a></li>
</ul>
<br><br>
<p> <a name="koi13"><font color="#c4ab6b" size="3"><b>Gyorsan forgó csillag különös kísérővel</b></a></font></p>
<p>
<a href="images/20110630_koi13_hirzsaner2.jpg" target="new"><img src="images/20110630_koi13_hirzsaner2.jpg" width="480" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b"> A KOI-13 rendszer lehetséges kinézete.</font> A két gravitációsan kötött, gyorsan forgó
szubóriás csillag egyike körül egy forró barna törpe kering.<br></i>
</p>
<p>
A gyorsan forgó csillagok lapultak, pólusvidékük forróbb, mint
az egyenlítőjük. Az ilyen csillag előtt ferde pályán elhaladó bolygók vagy kis méretű kísérők
fényváltozása elméletileg jellegzetes torzulást mutat. Az első ilyen objektumot sikerült azonosítanunk a Kepler publikus adataiban.
A KOI-13 rendszert két, a Napnál valamivel nagyobb tömegű csillag alkotja, és kimutattuk, hogy a
Kepler által felfedezett tranzit a fényesebb csillaghoz tartozik. A ferde pályán keringő, fedést okozó égitest
pedig egy barna törpe, azaz átmeneti objektum a bolygók és a csillagok között.
A rendszer minden szempontból unikális: ilyen forró csillag körül nem ismertünk még kísérőt, ráadásul
minden bizonnyal egy "forró barna törperől" van szó, amely szintén egyedülálló. Először sikerült kimutatni egy barna
törpés kettős rendszerben a törpecsillag pályájának dőltségét a központi csillag forgástengelyéhez viszonyítva
pusztán a nagyon pontos fényességmérések alapján, ez pedig a bolygókeletkezési és -vándorlási
folyamatok fontos nyomjelzője. A jelenleg páratlan hármas konfiguráció fontos információt hordoz a csillagkeletkezési
elméletek érvényességéről is a kis és közepes tömegű csillagok kialakulásában.
Bővebb összefoglaló a <a href="http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20110630-koi-13-barna-torpe.html"
target="new"> hirek.csillagaszat.hu oldalán</a>.<br>
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/2011ApJ...736L...4S" target="new"><font color="#c4ab6b">Szabó M. Gy. és mtsai 2011, ApJ, 736, L4</font></a>
</p>
<p>
<a href="images/20110630_koi13_tranzitzsaner.jpg" target="new"><img src="images/20110630_koi13_tranzitzsaner.jpg" width="480" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b"> Torzulások egy gyorsan forgó csillag előtt áthaladó bolygó által okozott fénygörbén.</font> <br>
</p>
<p> <a name="trin"><font color="#c4ab6b" size="3"><b>Triplán fedő csillaghármas felfedezése</b></a></font></p>
<p>
Egyedülálló hármas csillagrendszert fedeztünk fel a Kepler-adatokban. A szakirodalomban mindeddig lényegében teljesen
ismeretlen HD 181068 jelű, 7.1 magnitúdó fényességű
csillagról 218 napnyi Kepler-megfigyelés, valamint földi spektroszkópiai és interferometriai mérések segítségével
kimutattuk, hogy valójában egy olyan hármas rendszer, amelyben a legfényesebb főkomponens egy vörös óriáscsillag
(HD 181068 A), körülötte pedig egy vörös törpékből álló szoros kettőscsillag kering (HD 181068 B és C). A felfedezést
az tette lehetővé, hogy a vörös törpepár 45,5 naponta eltűnik a vörös óriás mögött, közben pedig kölcsönös
fedéseket is mutat 0,9 napos periódussal. A hármas rendszernek nem hivatalosan a <font color="#c4ab6b">"Trinity"</font>
nevet adtuk, mely a Szentháromságra utal. A Trinityhez hasonló hierarchikus hármas rendszerek a csillagkeletkezés és
-fejlődés fontos tesztobjektumai, a most talált csillag különleges konfigurációja pedig emberi időskálán is
mérhető változásokat okoz a csillagok pályaelemeiben. Érdekes módon a szinte minden vörös óriáscsillagra jellemző
naptípusú oszcillációk helyett a Trinity főcsillagánál a BC pár gerjesztette rezgésekre utaló jeleket találtunk.
Lásd még a <a href="http://www.konkoly.hu/KIK/trinity_hu.html"target="new">sajtónyilatkozatot</a>.<br>
<a href="http://www.sciencemag.org/content/332/6026/216.abstract" target="new"><font color="#c4ab6b">Derekas és mtsai 2011, Science, 332, 216</font></a>
</p>
<p>
<a href="images/trinity.jpg" target="new"><img src="images/trinity.jpg" width="480" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b"> A HD 181068 három komponense méretarányos ábrázolásban.</font> Az A jelzésű csillag Napunknál 12,4-szer
nagyobb vörös óriás, kísérői a Naptól kisebb törpecsillagok. <br>D. Huber (Univ. of Sydney)</i>
</p>
<p>
<a href="images/Trinity_animated_v9.mp4" target="new"><img src="images/Trinity_movie.jpg" width="240" align=""></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b"> A HD 181068 rendszer mozgását és fényváltozását mutató animáció.</font>
A lejátszáshoz kattintás a képre.
<br>D. Huber (Univ. of Sydney)</i>
</p>
<p> <a name="PD"><font color="#c4ab6b" size="3"><b>Perióduskettőződés felfedezése RR Lyrae csillagokban</b></a></font></p>
<p>
Az egyik legújabb eredményünk a <font color="#c4ab6b">perióduskettőződés felfedezése</font>
néhány Kepler RR Lyrae csillagban, köztük magának az RR Lyrae-nek, a típus névadójának a fényváltozásában.
Ez az első eset, hogy ezt a dinamikai jelenséget RR Lyrae csillagokban valaha is megfigyelték. A
perióduskettőződés váltakozó nagyságú maximumok és minimumok formájában jelentkezik, a frekvenciaspektrumban
pedig a fő pulzációs frekvencia és harmonikusai között félúton jelentkező fél-egész frekvenciák utalnak a
jelenlétére. Érdekes módon az összes periódus-kettőződést mutató csillag egyúttal Blazsko-modulált is.
Az effektus a modulációs ciklus bizonyos fázisaiban erősebbnek mutatkozott. Ezek az eredmények a
perióduskettőződés és a rejtélyes Blazsko-moduláció szoros kapcsolatára utalnak, így az új
jelenség vizsgálata közelebb vihet az évszázados Blazsko-rejtély megoldásához is. Eredményeinket a
<a href="http://www.au.dk/en/press/nasakeplerpressconference/"target="new">NASA és a KASC sajtókonferenciáján</a>
is bemutatták Aarhusban (Dánia) 2010. október 26-án.
(<a href="http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20101028-kasc.html"target="new">bővebben</a>).
<br>
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/2010ApJ...713L.198K" target="new"><font color="#c4ab6b">Kolenberg és mtsai 2010, ApJL, 713, 198</font></a>
<br>
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/2010MNRAS.409.1244S" target="new"><font color="#c4ab6b">Szabó és mtsai 2010, MNRAS, 409, 1244</font></a>
</p>
<p>
<a href="images/snapshot4.jpeg" target="new"><img src="images/snapshot4.jpeg" width="480" height="300" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b">Perióduskettőződés az RR Lyrae nevű csillagban.</font> Az ábrán az RR Lyrae 127 nap
hosszúságú Kepler-fénygörbéje látható. Az egyedi pulzációs ciklusok nehezen különböztethetők meg, de feltűnő a
kb. 40 nap hosszúságú Blazsko-moduláció. A perióduskettőződés az első két modulációs ciklus
meghatározott fázisaiban jelentkezik legerősebben, de a harmadik ciklusban nem látszik. A pirossal kiemelt két
szakasz kinagyítva a következő ábrán tekinthető meg.
</i>
</p>
<p>
<a href="images/PD.jpg" target="new"><img src="images/PD.jpg" width="480" height="240" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b">Perióduskettőződés.</font> Az RR Lyrae nevű csillag fénygörbéjének
két szakasza látható, mégpedig azonos Blazsko-modulációs fázisnál. A moduláció miatt mindkét esetben nő
a pulzáció amplitúdója. Azonban míg a bal oldali esetben erős perióduskettőződés látható, a
másik esetben feltűnő ennek hiánya. Az eltérés oka ismeretlen. </i>
</p>
<br><br><br><br>
<p> <a name="hyd"><font color="#c4ab6b" size="3"><b>A perióduskettőződés hidrodinamikai modellezése</b></a></font></p>
<p>
A java azonban még csak ezután következett. A Florida-Budapest hidrokóddal sikerült reprodukálnunk a
periódus-kétszerező bifurkációt nemlineáris RR Lyrae modellekben. Ez lehetővé tette, hogy
megtaláljuk az RR Lyrae-kben fellépő perióduskettőződés okát. <font color="#c4ab6b">Bizonyítottuk,
hogy a jelenség hátterében az alapmódus és a kilencedik radiális felhang között fellépő 9:2 arányú
rezonancia áll.</font> A magas rendű felhang egyben egy strange módus. A rezonancia meglepően erősnek
bizonyult, annak ellenére, hogy ezen rezonanciák hatását mindeddig elhanyagolták. Az eredményeink arra mutatnak, hogy
a radiális és feltehetően a nemradiális módusok is komplex kölcsönhatásokat mutathatnak, és ezek szerepet játszhatnak
a Blazsko-effektus létrejöttében is.
<br>
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/2011arXiv1102.0157K" target="new"><font color="#c4ab6b">Kolláth,
Molnár, Szabó, 2011, MNRAS, közlésre elfogadva</font></a>
</p>
<br><br><br><br>
<p> <a name="zoo"><font color="#c4ab6b" size="3"><b>A modulált Kepler RR Lyrae csillagok kaleidoszkópja</b></a></font></p>
<p>
Huszonkilenc Kepler RR Lyrae csillagot analizáltunk. Közülük 14 Blazsko-modulált: mind amplitúdó-, mind
fázismoduláció megfigyelhető esetükben. A Blazsko-periódus 28 naptól több mint 200 napig terjed.
A Kepler soha nem látott pontosságú fotometriája segítségével felfedeztük a legkisebb amplitúdójú Blazsko-modulációt.
A pulzációhoz tartozó frekvenciák és a moduláció miatt fellépő multipleteken kívül további frekvenciákat találtunk.
Négy csillagban ezek a frekvenciák közel vannak az első és/vagy a második felhang frekvenciájához. Ezen
frekvenciák amplitúdója a Blazsko-ciklussal változik. Az egyik Blazsko-modulációt nem mutató csillag, a V350 Lyrae
az első olyan kétmódusú csillag, amely az alapmódusban és a második felhangban pulzál.
<br>
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/2010MNRAS.409.1585B" target="new"><font color="#c4ab6b">Benkő és mtsai.,
2010, MNRAS, 409, 1585</font></a>
<br><br>
<a href="images/BLzoo.jpg" target="new"><img src="images/BLzoo.jpg" width="480" height="240" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b">Blazskos RR Lyrae csillagok a Kepler-mezőben.</font> A moduláció erőssége, alakja és
periódusa tekintetében nagy változatosságot figyelhetünk meg a csillagok fényváltozásában. A moduláció eredete
azonban a mai napig nem tisztázott.
</i></p>
<br><br> <br><br>
<p> <a name="cep"><font color="#c4ab6b" size="3"><b>Cefeidák a Kepler-mezőben</b></a></font></p>
<p>
A Kepler-űrtávcső indítása előtt 40 cefeidajelöltet válogattunk a Kepler által megfigyelt
területen, korábbi égboltfelmérések eredményei és elérhető adatbázisok alapján. A jelöltekről kapott 322 napnyi
Kepler-megfigyelést elemeztük, és a vizsgálatokat földi spektroszkópiai és többszín-fotometriai mérésekkel
egészítettük ki. Mindezek együtt megerősítették, hogy a V1154 Cygni valóban egy 4,9 napos periódussal pulzáló
cefeida. A fáziskésés módszerét alkalmazva megállapítottuk, hogy a csillag az alapmódusban pulzál. Az új
radiálissebesség-adatok jó egyezésben vannak a régebbi mérésekkel, és valószínűtlenné teszik hosszú
keringési periódusú kísérő jelenlétét. Az ultra-precíz, csaknem folyamatos Kepler-adatsorban nem találtunk
nemradiális vagy sztochasztikusan gerjesztett módusokra utaló jelet egészen a mikromagnitúdós szintig. A többi
jelöltről egyértelműen kimutattuk, hogy nem cefeidák; vannak köztük foltos csillagok, fedési kettősök,
flercsillagok ls egyéb érdekes változócsillagok.
<br>
<a href="http://adsabs.harvard.edu/abs/2011MNRAS.413.2709S" target="new"><font color="#c4ab6b">Szabó és mtsai, 2011, MNRAS, 413, 2709</font></a>
<br><br>
<a href="images/snapshot5.jpeg" target="new"><img src="images/snapshot5.jpeg" width="480" height="240" align="center"></a>
<br>
<i><font color="#c4ab6b">A V1154 Cygni fényváltozása</font> A Kepler látómezejében ismert egyetlen cefeidát
1 perces mintavételezéssel is megfigyeltük 33,5 napig.</i>
</p><br>
</div>
<div class="postfooter"></div>
</div>
<div class="post"></div>
</div>
<div id="footer">
<span>Copyright © 2011-2015 Róbert Szabó All rights reserved.<br>
Best viewed using Firefox. Enable javascript for correct display.</span></div>
</div>
</body>
</html>