forked from konkoly/konkoly.github.io
-
Notifications
You must be signed in to change notification settings - Fork 0
/
Copy pathtrinity_hu.html
214 lines (171 loc) · 10.2 KB
/
trinity_hu.html
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1" />
<meta name="keywords" content="asztrofizika, Kepler, asztroszeizmológia, pulzáció, vörös óriás, fedési kettos, hierarchikus hármas"/>
<meta name="description" content="Trinity honlap"/>
<title> Trinity </title>
<script src="equalcolumns.js" type="text/javascript"></script>
<link rel="shortcut icon" href="images/favkep.gif">
<script type="text/javascript">
var _gaq = _gaq || [];
_gaq.push(['_setAccount', 'UA-21262945-1']);
_gaq.push(['_trackPageview']);
(function() {
var ga = document.createElement('script'); ga.type = 'text/javascript'; ga.async = true;
ga.src = ('https:' == document.location.protocol ? 'https://ssl' : 'http://www') + '.google-analytics.com/ga.js';
var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s);
})();
</script>
</head>
<body>
<br>
<div class="postimage">
<a href="http://www.konkoly.hu" target="new">
<img src="images/KO_logo.jpg" width="100" height="100" align="right" alt="MTA KTM CsKI"></img></a>
</div>
<div class="postimage">
<a href="http://www.konkoly.hu/KIK/" target="new">
<img src="images/Kepler.jpg" width="100" height="100" align="left" alt="Kepler"></img></a>
</div>
<div class="postheader" align="center"><h2>Triplán fedő hármascsillag felfedezése<br>a Kepler-űrtávcsővel</h2></div>
<div class="postheader" align="center"><h2>2011. április 8.</h2></div>
<br>
<div class="postimage">
<img src="images/20110408_trinity_lead.jpg" width="80" align="left" alt="Trinity"></img></a>
</div>
<div class="postheader"><h4> Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati
Kutatóintézetének kutatói különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrtávcsővel.
Az egzotikus égitestről a tekintélyes Science magazinban
számolt be a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett kutatócsoport. </h4></div>
<br><br>
<p text-align="justify">
Folytatódnak a Kepler-űrtávcső ultraprecíz és megszakításoktól mentes űrfotometriáját
kiaknázó újabb felfedezések bejelentései. Miközben a más csillagok bolygóit vizsgáló
kutatócsoportok egyöntetű lelkesedéssel fogadták a több mint ezer fedési exobolygó-jelölt
publikálását idén februárban, mellettük olyan különleges rendszerekkel, mint a hat bolygót
tartalmazó Kepler-11, rokon témák is izgalmas új eredményekkel gazdagodtak. Közülük a
magyar vonatkozások miatt szélesebb hazai figyelmet érdemel a HD 181068 esete,
melynek felfedezését a tekintélyes Science magazin fogadta el közlésre. A Derekas Aliz
(Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, <a href="http://astro.elte.hu">ELTE Csillagászati Tanszék</a> és <a href="http://www.konkoly.hu">MTA KTM CsKI</a>),
Kiss László (<a href="http://www.konkoly.hu">MTA KTM CsKI</a>) és Borkovits Tamás
(<a href="http://www.bajaobs.hu">Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete, Baja</a>) nevével
fémjelzett, összesen 44 szerzőt felvonultató kutatócsoport (benne további hét magyar
csillagásszal Kiss László Lendület-csoportjából, illetve a magyar Kepler-csoportból)
a 7,1 magnitúdós HD 181068-ról mutatta ki,
hogy a szakirodalomban mindeddig lényegében teljesen ismeretlen csillag valójában egy
olyan hármas rendszer, amelyben a legfényesebb főkomponens egy vörös óriáscsillag (HD
181068 A), körülötte pedig egy vörös törpékből álló kettőscsillag kering (HD 181068 B és
C); a felfedezést az tette lehetővé, hogy a vörös törpepár 45,5 naponta eltűnik a vörös
óriás mögött, közben pedig kölcsönös fedéseket is mutat 0,9 napos periódussal.
A hármas rendszernek a kutatók nem hivatalosan a "Trinity" nevet adták, mely a Szentháromságra utal.
</p>
<p>A különleges, ún. hierarchikus elrendezésnek, valamint a szerencsés geometriának
köszönhetően a csillag fénygörbéje nagyon jellegzetes: éles, váltakozó minimumok láthatók
0,9 napos periódussal (a mellék és főminimumok időbeli távolsága pontosan fele a 0,9
napnak), míg 22,7 naponta kb. 2 napig elhúzódó fényességcsökkenés tapasztalható, ami
alatt eltűnnek a szoros pár éles minimumai.
</p>
<p>
Ez alapján gondolhatnánk azt, hogy a szoros kettőscsillag ténylegesen is 22,7 naponta tűnik
el a főkomponens mögött, de részletes vizsgálatokkal ezt ki lehetett zárni: egyrészt
spektroszkópiai mérések egyértelműen mutatják, hogy a főcsillag 45,5 napos periódussal
mozog pályáján, másrészt az egymást követő nagy elhalványodások nem pontosan
ugyanolyanok, a kicsiny eltérések minden második hosszú minimumban ismétlődnek. Ami
miatt mégis eltűnnek az éles, keskeny minimumok a hosszúak alatt, az a három csillag
nagyon hasonló felületi fényessége: miként a hóesésben a fehér nyúl láthatatlanná
válik, úgy a vörös óriás előtt egymást kölcsönösen elfedő vörös törpék is szinte teljesen
láthatatlanok, hiszen kölcsönös takarásuk esetén sem vesztünk fényt a háttérben lévő A
komponensnek köszönhetően.
</p>
<p>
A csillag felfedezésére 2010 júniusában került sor, a rákövetkező négy hónapban pedig a
világ több obszervatóriumában születtek földi mérések, elsősorban spektroszkópiai
sebességmérések. A majdnem szabadszemes fényességű csillag a Kepler képein teljesen
telítésbe viszi a CCD kamerát, így fénygörbéjét gondosan ellenőrizni kellett a szaturációs
effektusok kizárására. Nagy szögfelbontású ("lucky imaging") felvételek születtek
Piszkéstetőn, az 1 m-es teleszkóppal, melyek kizárták optikai kísérők összeolvadó képét
egészen 0,5"-es határig. A Hipparcos asztrometriai műhold korábban 10%-os pontossággal kimérte
parallaxisát, ez alapján 250 parszek (mintegy 800 fényév) távolságban található. Ennek
ismeretében különösen jelentős volt a csillagkorong interferometriai felbontása, amihez a
Wilson-hegyi CHARA optikai interferométert használtuk. Az eredmények szerint a HD
181068 A komponensének korongja 0,461ą0,011 mas (ezredívmásodperc) átmérőjű, ami a
250 parszekes távolságban 12,4 R<sub>nap</sub> sugárnak felel meg. A spektrumok modellezéséből
számított 5200 K-es hőmérséklet, illetve a Naptól több mint tízszer nagyobb átmérő 93
napluminozitású G/K óriáscsillagra utal, csillagfejlődési szempontból a vörös óriáság aljához
közel eső állapotban. Becsült tömege mintegy 3 naptömeg, összességében kicsit nagyobb
tömegű testvére pl. az epszilon Oph csillagnak. A B és C jelzésű komponensek kb. 6
magnitúdóval halványabbak, így jelenlétük sem a spektrumokból, sem az interferometriai
adatokból nem mutatható ki közvetlenül.
</p>
<p>
Az összetett csillagrendszer felfedezése jelentős tudományos eredmény, mert a HD 181068
igazi asztrofizikai laboratórium, amelyben a csillagászatban szokatlan módon emberi
időskálán is kimutatható pályaváltozások történnek. A Kepler és CoRoT űrtávcsövek
adataiból tudjuk, hogy a HD 181068 A-hoz hasonló vörös óriáscsillagok mindegyike mutatja
az ún. Nap típusú (szoláris) oszcillációk jelenségét, amit a csillag kiterjedt konvektív
burkának belső mozgásai folyamatosan gerjesztenek. Esetünkben viszont ennek semmi jele
nem látszik, ezzel szemben olyan másodlagos hullámzások jelentkeznek a fénygörbében,
amelyekre leginkább a BC-pár árapály-hatásai adhatnak magyarázatot. A szoros csillagpár
mozgásai folyamatosan rezgéseket keltenek a felfúvódott óriáscsillagban, páratlan
lehetőséget nyújtva az árapály-hatások vizsgálatára a csillagok fejlődésében. A HD 181068
különleges az eddig azonosított több mint 700 hierarchikus hármascsillag között is:
mindössze csak kettőt ismerünk a 45,5 napos külső periódusnál rövidebb keringési idővel,
azaz az égimechanikai hatások már néhány év alatt kimutathatóak lesznek. A fellépő
pályaelemváltozások a fedések által pontosan ismert geometriai konfigurációval összevetve
komplex elméleti jóslatok fontos tesztobjektumává teszik a magyar kutatók által felfedezett
hármas rendszert. A részletes vizsgálatok folytatódnak, amelyekhez jelenleg is készülnek
jobb időfelbontású, percenként egy mérési ponttal gazdagodó Kepler-adatsorok.
</p>
<br><br>
A. Derekas, L. L. Kiss, T. Borkovits, D. Huber, H. Lehmann, J. Southworth, T.R.
Bedding, D. Balam, M. Hartmann, M. Hrudkova, M. J. Ireland, J. Kovács, Gy. Mező, A. Moór, E.
Niemczura, G. Sarty, Gy.M. Szabó, R. Szabó, J.H. Telting, A. Tkachenko, K. Uytterhoeven,
J. Benkő, S.T. Bryson, V. Maestro, A. Simon, D. Stello, G. Schaefer, C.
Aerts, T.A. ten Brummelaar, P. De Cat, H.A. McAlister, C. Maceroni, A. Merand, M. Still,
J. Sturmann, L. Sturmann, N. Turner, P.G. Tuthill, J. Christensen-Dalsgaard, R.L. Gilliland,
H. Kjeldsen, E. V. Quintana, P. Tenenbaum, J.D. Twicken: <br>
<a href="http://www.sciencemag.org/content/332/6026/216.abstract"><b>HD 181068: A Red Giant in a Triply Eclipsing Compact Hierarchical Triple System</b></a><br>
<b>Science</b>, 332, 216, 2011
<br><br>
<a href="images/trinity.jpg" target="new"><img src="images/trinity.jpg" width="640"align="center"></a>
<br>
<i>D. Huber, University of Sydney</i><br><br>
A HD 181068 három komponense méretarányos ábrázolásban. Az A jelzésű csillag
Napunknál 12,4-szer nagyobb vörös óriás, kísérői a Naptól kisebb törpecsillagok.
<br><br>
<br>
Az <a href="images/Trinity_animated_v9.mp4" target="new">animáció</a>
a három csillag mozgását mutatja.<br>
(D. Huber, University of Sydney).
<br><br><br>
Linkek:
<br>
<a href="http://kepler.nasa.gov">A NASA Kepler-honlapja</a>
<br>
<a href="http://astro.phys.au.dk/KASC/">Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (KASC)</a>
<br>
<a href="http://www.konkoly.hu/KIK/">A magyar Kepler-csoport (KIK) honlapja</a>
<br>
<a href="http://www.konkoly.hu">MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete</a>
<br><br><br>
További információ:
<br><br>
Derekas Aliz<br>
Tel.:+36 1 391 9358 (munkaidőben)<br>
+36 30 491 1664 (mobil)<br>
email: derekas at konkoly.hu<br><br>
Kiss L. László<br>
Tel.:+36 30 491 1682<br>
email: kiss at konkoly.hu<br><br>
Szabó Róbert<br>
Tel.: +36 30 972 6076<br>
email: rszabo at konkoly.hu<br>
<br><br><br>
Köszönetnyilvánítás:
<br>
Kutatásainkat az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programja, illetve az OTKA K76816, K83790 és
az MB08C 81013 pályázatok támogatták.
<br><br><br>
</body>
</html>